HONLAPUNK FEJLESZTÉS ALATT

5. szakasz

Farkasrét - Kelenvölgy - Kamaraerdő - Nagytétény

5. szakasz bemutatása

Általános leírás

Nagyrészt lakott területen, ugyanakkor hegyen-völgyön át vezet a szakasz útvonala. Gazdagréttől Kelenvölgyig a Dobogó-hegyen, onnan a Pacsirta-hegyen át Rózsavölgybe, majd lépcsőn fel a Kamara-erdőbe. Budatétényig erdei ösvényen, majd kertvárosi utcákon a Donát-hegy érintésével érünk Nagytéténybe.

Érintett helyek, templomok

Csatlakozási pontok

Farkasréti Mindenszentek-templom (XII., Hegyalja út 139.) (indulás, búcsú a Máriaremetére tartó zarándokoktól [4.útvonal])

Gazdagréti Szent Angyalok-templom (XI., Gazdagréti út 14.) [153] (a Móricz Zs. körtérről a Csíkihegyek utca megállóig)

Kelenvölgyi Szentháromság-templom (XI., Duránci u. vége) 141* (Kecskeméti József u.) 250** (Torma utca)

Názáret Missziósház, Verbita Tartományfőnökség (XXII., Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5.) 150 (Kápolna utca) (A Fehérvári út/Bocskai úttól vagy Budatétény, Camponától)

Nagytétényi Nagyboldogasszony-templom (XXII., Szabadság u. 2.) (érkezés, találkozás a Soroksárról jövő zarándokokkal [6.útvonal])

Vissza a Móricz Zs. körtérre:33, 33E (Szabadság utca); tovább Farkasrétre: 53.

Megjegyzések, megközelíthetőség

Kikhez esik közel ez a szakasz?

A fenti plébániák és a bejelentkezett közösségek tagjai mellett
elsősorban a XI, XXII. kerület valamint Érd, Törökbálint, Diósd, Budaörs környékének zarándok híveit.

Helyi szervezők, további információ

BALOGH TAMÁS 20/938-95-40

Útleírás

Farkasréti Mindenszentek-templom – gazdagréti Szent Angyalok-templom

A farkasréti Mindenszentek-templomtól elindulva a Németvölgyi úton haladunk a villamossínek bal oldalán, majd egyenesen tovább a Tömös utcán. Keresztezzük a Sasadi utat, majd a Botfalu köz - Eper u. - Gulyás köz - Oltvány árok - Telekes u. - Csíkihegyek u. útvonalon jutunk el a Gazdagréti Szent Angyalok-templomig. (Az eddig megtett út 2,2 km.)

Gazdagréti Szent Angyalok-templom – kelenvölgyi Szentháromság-templom

A templomtól a Gazdagréti úton indulunk tovább jobbra fordulva a Rétkerülő úton, majd a Rétalja lejtőn haladva keresztezzük a Budaörsi utat, és átmegyünk az autópálya alatt. Ezután élesen balra majd jobbra kanyarodva a Poprádi útra érünk. Balra betérünk és áthaladunk a Dobogó-hegyen keresztül a volt Olimpia parkon. A hegy tetejénél jobbra tartva a gerincet követjük. Elérjük a bobpályát, melyet balról kerülünk meg. Ha nem lehet áthaladni a területén, akkor visszatérünk a Poprádi útra, és azon, a Balatoni utat keresztezve, megyünk végig. A Poprádi útról élesen jobbra, a Dobogó útra kanyarodunk, majd a keserűvíztelep mellett haladunk tovább. Átkelve az Egérúton és a vasúti sínek alatt az Alabástrom utcán a Duránci utcáig jutunk. Ott jobbra fordulunk, majd hamarosan elérjük a kelenvölgyi Szentháromság-templomot. (Az eddig megtett út összesen 7 km.)

Kelenvölgyi Szentháromság-templom – Szent István király-templom

A templom bal oldalán megyünk. Ezután jobbra a Kohó utcai lépcsőn folytatjuk utunkat, majd a Ringló utcán jobbra fordulva elérjük a Pacsirta- (Vörösfenyő-) hegyet. A Ringló utcán megyünk a Péterhegyi útig, ahol balra fordulunk. Elhaladva egy kápolna mellett leérünk a Rózsavölgybe. Keresztezzük a Honfoglalás utat és a 41-es villamos vonalát. Itt enyhén jobbra tartunk a Vöröskúti határsoron, amely meredek lépcsőben folytatódik. Felkapaszkodunk a Balatoni útig, majd azon átkelve a Kamara-erdőben a piros jelzésen folytatjuk utunkat. A nagyrészt erdei ösvényen a Kávai apátság romjait érintjük a Vadász-hegyen keresztül. Balról elhagyunk egy romos épületet, majd a torony utáni erdei elágazásban balra tartva, a piros jelzés egyik ágán meredeken leereszkedve érkezünk az erdei pihenőhöz. Innen balra fordulva a villanyvezetéket követő piros körút jelzésen haladunk tovább a Kamaraerdei útig. Ott jobbra, majd a következő utcánál balra fordulunk. A Rókales úton megyünk egészen a Szoborparkig, ahol újra keresztezve a Balatoni utat a Szabadkai úton haladunk lefelé. A Borszőlő u. – Oltárkő u. – Aradi u. – Klauzál u. útvonalon folytatjuk utunkat. Jobbra befordulunk a Kápolna utcába, és elhaladunk a Szent Mihály-kápolna mellett, majd elérjük a Bajcsy-Zsilinszky utat. Itt jobbra fordulunk, és megérkezünk a Verbita Missziósházhoz, ahonnan a Bajcsy-Zsilinszky úton indulunk tovább. Balról a budatétényi Szent István király-templomot, majd jobbról a Wolf-kriptát látjuk. (Az eddig megtett út összesen 14,5 km.)

Szent István király-templom – Baross Gábor-telepi Jézus Szíve-templom

Egyenesen továbbmegyünk a Terv, majd a VII. utcán; érintve a Baross Gábor-telepi Jézus Szíve-templomot. (Az eddig megtett út összesen 14,7 km.)

Baross Gábor-telepi Jézus Szíve-templom – nagytétényi Nagyboldogasszony-templom

A Dózsa György úton haladunk a Bem tábornok utcáig, ahol balra kanyarodunk, majd a Szlatina útnál jobbra megyünk tovább. A Kövesföld utcán folytatva utunkat a Mária utca végében elérjük a Szent Donát-hegyen lévő Doni emlékhelyet (kereszt, emlékmű). Innen visszafelé indulunk a Mária utcán, de a Kövesföld utcánál jobbra kanyarodunk, és a Körmöci, illetve a Bem utca érintésével kijutunk a Bartók Béla útra, ahol balra kanyarodva rövidesen elérjük az M0-s autóutat, amely alatt a gyalogos aluljárón áthaladva, újra a Bartók Béla úton megyünk tovább egészen a Batthyány utcáig. Itt jobbra fordulunk, majd a Templom utcán balra fordulva megérkezünk az 5. szakasz végállomására, a nagytétényi Nagyboldogasszony-templomhoz. (A farkasréti Mindenszentek-plébániától a nagytétényi Nagyboldogasszony-plébániatemplomig összesen 19 km-t zarándokoltunk.)

Farkasrét, Mindenszentek plébániatemplom

Elérhetőség: 1124 Budapest, Hegyalja út 139.

A templom építése Szabó István tervei szerint 1975 májusában kezdődik. Dr. Lékai László bíboros 1977. április 10-én szenteli fel Mindenszentek tiszteletére, és ugyanekkor emeli plébánia rangra a lelkészséget. Szabó István alkotásáért Ybl-díjban részesült. A templom alatt 1978-ban alakítják ki a plébánia szintet, amely a templommal együtt egyházi tulajdon. Az alagsori részen 1997–98-ban kolumbárium épül.

Gazdagrét, Szent Angyalok plébániatemplom

Elérhetőség: 1118 Budapest, Gazdagréti út 14.

A gazdagréti katolikus közösség 1988-ban alakult. Először a közösségi házban tartották a szentmiséket. Később megépült a Mechatronikai Szakközépiskola. Hosszú időn keresztül az ottani színházteremben miséztek. A templom alapkövét 1990-ben tették le. Az építkezést azonban csak 1998 után kezdték el. Ekkorra már elkezdték birtokba venni a szomszédos telken található sportpályát, melyen jelenleg három teniszpálya és egy kispályás focipálya található. A templomot 2002-ben szentelték fel. Ekkor az épület, mint ahogyan ma is, még csak szerkezetkész állapotban volt. Azóta az altemplomot és egy több célra is használt termet sikerült végleges állapotba hozni. A templom immár ötödik éve várja éjjel-nappal nyitva az imádkozni vágyó híveket.

Kelenvölgy, Szentháromság plébániatemplom

Elérhetőség: 1116 Budapest, Dália u. 4/a.

1927-ben egyházközség alakult templomépítési szándékkal. 1931. május 17-én szentelte fel a Szentháromság tiszteletére épült – Weichinger Károly által tervezett – templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. 1932-től kezdve a helyben lakó – kihelyezett budafoki káplánként működő – lelkész látta el a lelkipásztori teendőket. 1940-től önálló lelkészég, 1946-tól plébániaként működik.

Péterhegy, Szt. Szabina lelkészség, Szent Benedek Tanulmányi Ház

Elérhetőség: 1112 Budapest, Péterhegyi út 67.

A XVIII. század végén a Virágvölgy és a Péterhegy környékére települt német lakosság egy népi barokk kőfeszületet hozott magával, és a Péterhegyi út szélén állította fel. 1932-ben ráccsal vették körül, majd a körülötte vásárolt telekrészen kápolnafülkét építettek. Ez lett a kiindulása az 1932-ben megalakult Budapest-Péterhegyi Szent Szabina Kisegítő Kápolna Egyesületnek. A Szent Szabina név felvételét az sugallta, hogy az Árpádok korában e hely közelében, a mai Kamaraerdő-dűlőben virágzott a Szent Szabina bencés apátság, amelynek romjai műemlékileg védettek. 1934-ben épült a mai kéttornyú templomocska, amelynek jobb oldali toronyfülkéjében helyezték el a kegyelettel körülvett kőkeresztet. A kápolna lelki ellátását a kelenföldi plébánia biztosította, amelynek területén állt, és amely a telket az egyházközségre telekkönyveztette. 1943-tól a kápolna lelki vezetője Körmendy Béla szatmári egyházmegyés pap volt, aki liturgikus központot igyekezett itt kialakítani. Meghívására gyakran tartott liturgikus előadásokat és lelkigyakorlatokat dr. Szunyogh Xavér OSB, akit 1950-től az egyházi főhatóság megbízott a kápolna vezetésével. A Magyarországi Bencés Rend Szent Benedek Tanulmányi Háza a szerzet egyetemi tanulmányokat végző tagjainak otthona. A telket Szunyogh Xavér Ferenc OSB, a liturgia nagy magyar apostola hagyta a fenti szándékkal a rendre. A ház dr. Szennay András főapát kezdeményezésére külföldi bencés testvéreink: elsősorban az osztrák, a bajor, a svájci, a sanktottilieni és a belga kongregáció anyagi támogatásával épült fel II. János Pál pápasága idején, Lékai László esztergomi bíboros kormányzása alatt. A házat 1984. szeptember 9-én Szennay András pannonhalmi főapát áldotta meg.

Kamara-erdő, Kánai (Kávai) apátság maradványai

A Kamara-erdő elnevezése minden valószínűség szerint abból ered, hogy a törököktől való visszafoglalás után a magyar királyi kamara birtokában lévő erdős területet a betelepülő németek Kammerwaldnak nevezték, és ezt fordították magyarra. Más vélemények szerint az egykor itt található falu, Kána nevéből eredeztethető. Legmagasabb pontját, a Vadász-hegyet (224 m) zarándokutunk is érinti. Útvonalunk közelében, a Balatoni út kanyarja fölötti magaslaton állt egykor a XI. században alapított kánai bencés apátság. Neve ismerős volt a forrásokból, de pontos helyét sokáig nem tudták meghatározni. Romjait a XIX. század végén fedezték fel a régészek. A kolostor a XV. században egy tűzvész során teljesen leégett, s bár a XVI. században újjáépítették, végül a török hódításkor elnéptelenedett. Romjai méltatlanul feledésbe merültek.

Szoborpark, Tétényi-fennsík

Az 1989-es rendszerváltást követő években a kommunizmusra utaló köztéri szobrainkat itt helyezték el. A parkban 41 kisebb- nagyobb alkotás tekinthető meg. A Szoborpark mögött kezdődik a Tétényi-fennsík 111 hektáros természetvédelmi területe. Különlegessége, hogy a Budai-hegységben az ehhez hasonló száraz meleg helyek szinte teljesen megszűntek, így a mészkőfennsík számos védett növény- és állatfaj egyik utolsó élőhelye.

Szent Mihály kápolna

Budatétény a 18. században, a török kivonulását követően települt be főként bajorokkal. A telepesek főként szőlőtermeléssel, földműveléssel foglakoztak, hiszen a lankás budai domboldalak jó adottságot jelentettek mindehhez. A kápolna 1780-ban épült a sokáig Kistéténynek nevezett területen. Korabeli oltárát a Madonna-domborművel és a Szent Mihály-szoborral ellopták, ma már nincs meg. Az oltárt 1993-ban restaurálták. Helyén ma feszület látható. A kápolna volt sokáig az itt élők temploma, amely egy idő után szűkössé vált, és szükséges volt egy új, nagyobb templom felépítése.

Názáret Missziósház, Verbita Tartományfőnökség

Elérhetőség: 1223 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5., http://verbita.communio.hu

A rendet Szent Arnold Janssen (1837–1909) német pap alapította 1875-ben. A verbita missziósok közössége (hivatalos nevén: Isteni Ige Társasága, Societas Verbi Divini) mára a katolikus világ hetedik legnagyobb férfi szerzetesrendjévé fejlődött. Alapvető célkitűzése egészen határozott: a katolikus világmisszió, melynek keretében a hithirdető felkeresi mindazokat, akik Krisztust még nem ismerik. Az I. világháború alatt érkeztek az első verbiták Magyarországra. A Budapest délnyugati részén lévő Budatétényben 1924-ben nyitották meg Názáret Missziósházukat. Ezt a házat 1951-ben a hatalom elvette. Helyén 2000-ben épült fel a mai Názáret Missziósház, mely a rendi ifjúság lakhelye, tanulmányi háza.

Budatétény, Szent István király plébániatemplom

Elérhetőség: 1223 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u.

Mint Buda környékén, úgy Budatétényben is, a török hódoltság megszűnése után kezdődött el az új élet. Lakossága a Bajorországból idetelepített néhány német családból alakult ki. A kis közösség már 1780-ban Szent Mihály tiszteletére kis kápolnát épített. De a kápolna idővel kicsinek bizonyult, ezért új, nagyobb templom építésébe kezdtek, amelyet Gertsner Károly tervezett meg neoromán stílusban. Az elkészült templomot Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök áldotta meg 1912. szeptember 22-én. A falu 1914-ben a Budatétény nevet veszi fel.

Wolf-kripta

A régi kistétényi temető egyetlen megmaradt sírkápolnája a Wolf-kripta, a Terv utcai lakótelepnél. A mai Budatétény a XIX. század elején még szinte néptelen, a pesti polgárok ez időben kedvenc nyaralóhelye volt. Itt található a híres "zenélő óra" tulajdonosának, a Wolf családnak a villája, (a Jókai és a Dézsmaház utca sarkán) amelyet az évek során többször átalakítottak, jellegét elveszítette.

Baross Gábor-telepi Jézus Szíve plébániatemplom

Elérhetőség: 1224 Budapest, Dózsa Gy. u. 80.

A század elején Nagytétényhez tartozó újonnan létrejött Baross Gábor-telepnek nem volt temploma. 1927-ben harangot kaptak, majd később megalakult az egyházközség. 1933. május 5-én tették le a templom alapkövét és szeptember 3-án fel is szentelték.

Szt. Donát-hegy, Doni emlékhely

1990-ben kezdődött a Donát-hegyi emlékhely történetének eseményekben, eredményekben gazdag új fejezete. Gélyó István kőművesmester és barátaik önerőből helyreállították, felújították az emlékhelyet, ahol minden év augusztus első vasárnapján tábori misét tartanak. 2000 óta az emlékkövön elhelyezett márványtábla felirat hirdeti a magyarság ezeréves honfoglalását a Kárpát-medencében. 2003 júniusa óta emelkedik a Donát-hegyen az ország második, a szeretet és megbékélés örömét hirdető keresztje. Idén májusban, a Hősök Napján a Donát-hegyen emléktáblát avattak az 1943. évi doni áttörésben elesett és a második világháborúban eltűnt Baross Gábor-telepi katonák tiszteletére.

Nagytétényi Nagyboldogasszony plébániatemplom

Elérhetőség: 1225 Budapest, Szabadság u. 2.

A jelenlegi templom helyén korábban a Szent Mihály templom állt. Ez a templom már 1333-ban létezett: egy egyhajós, gótikus templom volt, de a török időkben lerombolták. E templom romos tornyát és szentélyét részben megtartva építteti föl Rudnyánszky József és felesége, Száraz Julianna 1753–54-ben a mai Nagyboldogasszony templomot, amelyet Padányi Bíró Márton 1755. október 5-én szentelt föl. Korábban a kastélykápolna ferences lelkésze gondozza a híveket 1736-tól 1743-ig Törökbálint filiája; 1743-tól ferences, majd 1771-től világi plébánia. A templom műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Székesfehérvári Egyházmegyétől az Esztergom-budapesti Főegyházmegyéhez.

Page updated

Google Sites

Report abuse