2. szakasz
Csillaghegy – Káposztásmegyer – Fót
HONLAPUNK FEJLESZTÉS ALATT
Csillaghegy – Káposztásmegyer – Fót
A csillaghegyi indulás után a Zaránd utcai Karácsonyi Kis Jézus-templom érintésével lemegyünk a Római-partra. Az Északi összekötő vasúti hídon átkelünk a Dunán az újpesti oldalra. Megyer utcáin, részben zöldövezetben vezet az út Káposztásmegyeren át a Farkas-erdő mellett a város szélére. Innentől nagyrészt mezei földúton megyünk a Mogyoródi- patak mentén, Alagimajor templomromjának érintésével Fótig.
A teljes táv 20 km.
Jellege: könnyű terep, sík vidék, nagyrészt lakóövezet (aszfaltút), erdei-mezei szakaszokkal (földút).
Csillaghegyi Jézus Szíve-templom (közismert nevén: Csillaghegyi templom) (http://www.isten-ember-vilag.hu)
Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templom (https://romai.plebania.hu/)
Újpesti Egek Királynéja-templom (http://www.egekkiralyneja.hu)
Újpest-Kertvárosi Szent István-templom (http://www.ujpestkertvaros.hu)
Újpest–Káposztásmegyeri Szentháromság-templom (közismert nevén: Káposztásmegyeri templom) (https://kapmegyer.hu)
Alagimajor (templomrom)
Fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom (https://www.fotromkat.hu/)
Csillaghegy, Jézus Szíve plébániatemplom (1039 Budapest, Lehel u. 14.), 08:30
Újpesti Egek Királynéja főplébánia-templom (1041 Budapest, Szent István tér 13.), 10:25
Káposztásmegyeri Szentháromság plébániatemplom (1048 Budapest, Nádasdy Kálmán u. 2-4.), 12:00
A csillaghegyi templom a Szentendrei HÉV-vel (H5) közelíthető meg a Csillaghegy megállótól.
Visszautazás Budapestre, ill. Csillaghegyre: Fótról a Volánbusz járataival (Újpest felé) vagy vonattal (Nyugati pu.) tudunk visszatérni Budapestre.
A fóti vasútállomás a fóti templomtól kb. 15 percnyi séta.
Az „érintett helyek, templomok” rész alatt felsorolt plébániák közösségeihez és híveihez, valamint a 3., 4., 13., 15. kerületek, illetve Dunakeszi, Fót, Göd, Sződliget, Vác, Mogyoród, Csomád zarándokaihoz.
Kurucz Pál (+36 30 403-09-57)
Kurucz Ágnes (+36 30 321-14-13)
Csillaghegyi Jézus Szíve-templom – rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templom
A csillaghegyi Jézus Szíve-plébániatemplomtól a Lehel úton balra indulunk el, keresztezzük a Rákóczi utat, majd az Attila és Kalászi úton megyünk végig. Mielőtt elérjük a Római-partot, megállunk a rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templomnál (III. ker. Zaránd u. 35.). (Az eddig megtett út 2 km.)
Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templom – Újpesti Egek Királynéja-templom
A templomtól elindulva a Római-parton a lakótelepen áthaladva az Északi összekötő vasúti hídig megyünk, és azon átkelünk a Dunán. A pesti oldalon elérünk az Újpest-városkapu metróállomásig, itt jobbra fordulva az Árpád úton haladunk a Kemény Gusztáv utcáig, amin egy idő után megérkezünk az újpesti Egek Királynéja-templomhoz. (Az eddig megtett út 5 km.)
Újpesti Egek Királynéja-templom – Újpest-kertvárosi Szent István király-templom
A plébániát elhagyva az István és a Klauzál úton át a Szent László térre érünk. Ezt elhagyva a Leiningen Károly úton megérkezünk a Rákóczi térre az Újpest-kertvárosi Szent István király-templomhoz. (Az eddig megtett út 7 km.)
Újpest-kertvárosi Szent István király-templom – Káposztásmegyeri Szentháromság-templom
A kertvárosi templomtól a Leiningen Károly úton megyünk Káposztásmegyer felé: az Iglói út és a Sporttelep utca érintésével kiérünk az Óceánárok utcára, majd a Hajló utcán haladva megérkezünk a Szentháromság-templomhoz Káposztásmegyerre. (Az eddig megtett út 10 km.)
Újpest-káposztásmegyeri Szentháromság-templom – Alagimajori templomrom
A templomtól észak felé indulva a Nádasdy Kálmán utcán kiérünk a Farkaserdő utcára. Az erdő mellett menve eljutunk a Homoktövis utcához, ahol balra kanyarodunk, és itt már kétfelől az erdő szegélyezi utunkat. Elérkezünk a Megyeri úthoz, melyen átkelve folytatjuk az utunkat a Homoktövis utcán. Elhaladunk a buszvégállomás mellett, majd keresztezzük a Külső Szilágyi utat. Átkelünk a vasút alatti szűk aluljárón (gépjárműforgalom, felettünk a vasút, alattunk a Mogyoródi-patak). Átérve balra tartunk a főút mentén, áthaladunk az M0-s (2A) autópálya alatt. Ezután – párhuzamosan az autópálya töltésével – rögtön jobbra egy mezei földútra térünk. Néhány száz méter után, újra elérve a Mogyoródi-patakot, balra fordulunk. A patak mentén fás-mezős környezetben haladunk; balról Dunakeszi-Szabadságliget házai látszanak. Kb. egy km múlva egy földút érkezik jobbról a patakon át, melyre balra fordulva rákanyarodunk, és elérjük Alagimajort. Ennek északi csücskében jobbra fordulunk, és mintegy fél km után elérjük az Alagimajori romtemplomot. (Az eddig megtett út 14 km.)
Alagimajori templomrom – fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom
A templomromtól egyenesen tovább, egy útkereszteződést magunk mögött hagyva, érjük el a 2A autóút zajvédő falát, ahol egy kis ajtón át belépve a Kis Szent Teréz-szoborhoz érkezünk. Visszatérve az említett útkereszteződéshez, balra fordulunk, majd ismét balra fordulunk és átkelünk a sztráda fölött, a MÁV alagimajori vasúti megállójának peronjához. A síneken átkelve balra fordulunk, és a vasúti vágánnyal párhuzamosan, földúton haladunk. Egy km múlva a vasúton át egy földút csatlakozik utunkba. Itt enyhén jobbra fordulunk át a mezőn, szép környezetben, fás, bokros vidéken zarándokolunk tovább. Egy gázlónál újra elérjük a Mogyoródi-patakot (immár utunk során harmadszor), de nem kelünk át rajta, hanem kanyarogva követjük az innenső oldalon. Elérünk egy nádassal körülvett tavat, ahol egy kopjafa látható. Továbbhaladva a mezei földúton, visszaérünk a vasút mellé és Fót vasútállomása alatt megyünk el (már megpillanthatjuk a templomot is), majd egy benzinkút mellett kiérünk Fótra a Kossuth Lajos utcára, melyen a Vörösmarty térig megyünk, s egy háztömböt megkerülve célba érünk. (A csillaghegyi Jézus Szíve-plébániatemplomtól a fóti Szeplőtelen Fogantatás- templomig összesen 20 km-t zarándokoltunk.)
A zarándoklat során érintett helyek rövid leírása
Csillaghegyi Jézus Szíve-templom (közismert nevén: Csillaghegyi templom)
Elérhetőség: 1039 Budapest, Lehel u. 14., http://www.isten-ember-vilag.hu
Csillaghegy temploma 1928-ban épült, és filiaként Békásmegyerhez tartozott. 1930-ban önálló lelkészséggé vált, majd 1935-től lett plébánia.
Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templom
Elérhetőség: 1031 Budapest, Zaránd u. 35., http://romai.plebania.hu
A területén fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték. Innen látták el aquaeductuson vízzel Aquincumot. Mátyás király idejében kórház állt itt. A forrásokból táplált patak lőpormalmokat hajtott. A terület a középkorban Pázmándok néven királyi birtok volt. Az első világháború után benépesült a vidék. Az itt tanító hitoktatók látták el a híveket, akik lelkes összefogással megvásárolták a Zaránd u. 35. sz. alatti telket és a rajta levő épületet. Ebből alakították ki 1918-ban a 87 m2-es kápolnát és a lelkészlakot. 1919-ben az Óbudai Főplébánia területéből kihasítva plébániai rangra emelik. 1935-től azonban terület elcsatolás miatt plébániai rangját elveszítve, önálló lelkészségként szerepel 1996-ig, amikortól ismét plébánia. 1989-ben a hívek lebontották a kápolnát, helyén új templomot építettek (200 m2).
Újpesti Egek Királynéja-templom
Elérhetőség: 1042 Budapest, Szent István tér 13., http://www.egekkiralyneja.hu
Újpest első telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi filiájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták.
Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze. 1875-ben lett Újpest önálló plébánia, első plébánosa pedig Illek Vince, 1875-től 1905-ben történt haláláig. A plébánia épülete 1873-ben készült, s vele együtt egy iskolaépület is. A plébániatemplom 1875 és 1881 között épült föl, s az „Egek Királynéja” elnevezést kapta. Később épült meg a torony és a két mellékhajó, még az első világháború előtt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Újpest-Kertvárosi Szent István-templom
Elérhetőség: 1046 Budapest, Rákóczi tér 4-8., http://www.ujpestkertvaros.hu
Az 1920-as évek végén Újpesten már több mint 40 ezer katolikus élt. Dr. Hanauer Á. István váci püspök szorgalmazta egy új templom építését. Gróf Károlyi László 600 négyszögöl telket adományozott és Csík József apát-plébános gyűjtést indított az új templom építéséhez. 1936-ban készült el az első terv és 1940-ben a püspök újra szorgalmazta az építést. 1942. szeptember 12-én volt az alapkőletétel. 1944-ben a magyarországi harcok miatt az építkezés megakadt. Budapest ostroma után a hívek támogatás nélkül, saját erőből folytatták az építkezést. Az új, neoromán stílusú templom 1946-ra épült fel. Hossza: 40 m. Szélessége: 22 m. Magassága: 20 m. A 40 m magas toronyban egyetlen harang van a 118 kg-os „József” harang, amely Pétery József püspök úr iránti tiszteletből viseli nevét. Az új templom Szent István királyról kapta a nevét. A főplébániáról káplán járt ki misézni. 1946-ban a kertvárosi hívek papot kértek. 1947. január 1-jén a templom önálló plébánia rangot kapott és Pétery József püspök úr Brunáry Ferencet nevezte ki első plébánosnak. A templom alatt kriptatemető van. Az 1960-as évek elején felszámolták a régi pesti temetőt, innen kerültek sokan örök nyugalomra ebben a kriptában. A temető keresztjét a templom homlokzata előtt állították fel. 1971–1975-ig felépült az új, kétszintes plébániaépület a megfelelő nagyságú új hittanteremmel. 1991-ben a kiszolgált régi harmónium helyett új villanyorgonát állítottak a kóruson. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Újpest–Káposztásmegyeri Szentháromság-templom (közismert nevén: Káposztásmegyeri templom)
Elérhetőség: 1048 Budapest, Nádasdy Kálmán u. 2-4., https://kapmegyer.hu
1991-1995 között épült a templomház, amely egy nagyteremből (vasárnapi misék), egy szentségi kápolnából, 5 hittanteremből, az atya lakásából, a szociális testvérek lakásából, az urnatemetőből, a tornateremből és még több helyiségből áll.
Alagimajor
Az alagimajori romtemplomnak mind a szentélye, mind pedig a külső része kör alakú. A templom a XII-XIV. században épült. Nagyon szép környezetben, füves-fás réten helyezkedik el a nemrég restaurált együttes. Néhány száz méterre a romtemplomtól található a Kis Szent Teréz szobor (közvetlenül az autópálya mellett, mely a zajvédő falon nyíló ajtón át érhető el).
Fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom
Elérhetőség: 2151 Fót, Vörösmarty u. 2., (https://www.fotromkat.hu/)
1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben a család temetkezési helyéül is szolgálhat majd. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel. A templom 1855-re épült fel. A Vigadó mellett a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom a magyar romantika legjelentősebb alkotása. A négytornyos, háromhajós építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet. A bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint ez utóbbin a festő, Karl Blaas, gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. A főoltár képe Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja. Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak a sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. Egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak.
A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854-es kihirdetése után a világon először ezt a templomot nevezték el a Szeplőtelen Fogantatásról.
Csillaghegyi Jézus Szíve-templom (közismert nevén: Csillaghegyi templom)
Elérhetőség: 1039 Budapest, Lehel u. 14., http://www.isten-ember-vilag.hu
Csillaghegy temploma 1928-ban épült, és filiaként Békásmegyerhez tartozott. 1930-ban önálló lelkészséggé vált, majd 1935-től lett plébánia.
Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus-templom
Elérhetőség: 1031 Budapest, Zaránd u. 35., http://romai.plebania.hu
A területén fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték. Innen látták el aquaeductuson vízzel Aquincumot. Mátyás király idejében kórház állt itt. A forrásokból táplált patak lőpormalmokat hajtott. A terület a középkorban Pázmándok néven királyi birtok volt. Az első világháború után benépesült a vidék. Az itt tanító hitoktatók látták el a híveket, akik lelkes összefogással megvásárolták a Zaránd u. 35. sz. alatti telket és a rajta levő épületet. Ebből alakították ki 1918-ban a 87 m2-es kápolnát és a lelkészlakot. 1919-ben az Óbudai Főplébánia területéből kihasítva plébániai rangra emelik. 1935-től azonban terület elcsatolás miatt plébániai rangját elveszítve, önálló lelkészségként szerepel 1996-ig, amikortól ismét plébánia. 1989-ben a hívek lebontották a kápolnát, helyén új templomot építettek (200 m2).
Újpesti Egek Királynéja-templom
Elérhetőség: 1042 Budapest, Szent István tér 13., http://www.egekkiralyneja.hu
Újpest első telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi filiájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták.
Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze. 1875-ben lett Újpest önálló plébánia, első plébánosa pedig Illek Vince, 1875-től 1905-ben történt haláláig. A plébánia épülete 1873-ben készült, s vele együtt egy iskolaépület is. A plébániatemplom 1875 és 1881 között épült föl, s az „Egek Királynéja” elnevezést kapta. Később épült meg a torony és a két mellékhajó, még az első világháború előtt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Újpest-Kertvárosi Szent István-templom
Elérhetőség: 1046 Budapest, Rákóczi tér 4-8., http://www.ujpestkertvaros.hu
Az 1920-as évek végén Újpesten már több mint 40 ezer katolikus élt. Dr. Hanauer Á. István váci püspök szorgalmazta egy új templom építését. Gróf Károlyi László 600 négyszögöl telket adományozott és Csík József apát-plébános gyűjtést indított az új templom építéséhez. 1936-ban készült el az első terv és 1940-ben a püspök újra szorgalmazta az építést. 1942. szeptember 12-én volt az alapkőletétel. 1944-ben a magyarországi harcok miatt az építkezés megakadt. Budapest ostroma után a hívek támogatás nélkül, saját erőből folytatták az építkezést. Az új, neoromán stílusú templom 1946-ra épült fel. Hossza: 40 m. Szélessége: 22 m. Magassága: 20 m. A 40 m magas toronyban egyetlen harang van a 118 kg-os „József” harang, amely Pétery József püspök úr iránti tiszteletből viseli nevét. Az új templom Szent István királyról kapta a nevét. A főplébániáról káplán járt ki misézni. 1946-ban a kertvárosi hívek papot kértek. 1947. január 1-jén a templom önálló plébánia rangot kapott és Pétery József püspök úr Brunáry Ferencet nevezte ki első plébánosnak. A templom alatt kriptatemető van. Az 1960-as évek elején felszámolták a régi pesti temetőt, innen kerültek sokan örök nyugalomra ebben a kriptában. A temető keresztjét a templom homlokzata előtt állították fel. 1971–1975-ig felépült az új, kétszintes plébániaépület a megfelelő nagyságú új hittanteremmel. 1991-ben a kiszolgált régi harmónium helyett új villanyorgonát állítottak a kóruson. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Újpest–Káposztásmegyeri Szentháromság-templom (közismert nevén: Káposztásmegyeri templom)
Elérhetőség: 1048 Budapest, Nádasdy Kálmán u. 2-4., https://kapmegyer.hu
1991-1995 között épült a templomház, amely egy nagyteremből (vasárnapi misék), egy szentségi kápolnából, 5 hittanteremből, az atya lakásából, a szociális testvérek lakásából, az urnatemetőből, a tornateremből és még több helyiségből áll.
Alagimajor
Az alagimajori romtemplomnak mind a szentélye, mind pedig a külső része kör alakú. A templom a XII-XIV. században épült. Nagyon szép környezetben, füves-fás réten helyezkedik el a nemrég restaurált együttes. Néhány száz méterre a romtemplomtól található a Kis Szent Teréz szobor (közvetlenül az autópálya mellett, mely a zajvédő falon nyíló ajtón át érhető el).
Fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom
Elérhetőség: 2151 Fót, Vörösmarty u. 2., (https://www.fotromkat.hu/)
1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben a család temetkezési helyéül is szolgálhat majd. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel. A templom 1855-re épült fel. A Vigadó mellett a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom a magyar romantika legjelentősebb alkotása. A négytornyos, háromhajós építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet. A bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint ez utóbbin a festő, Karl Blaas, gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. A főoltár képe Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja. Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak a sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. Egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak.
A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854-es kihirdetése után a világon először ezt a templomot nevezték el a Szeplőtelen Fogantatásról.